A sokkoló vatikáni dokumentum, amely megváltoztatja a történelmet

XII. Pius pápa mindössze néhány hónappal a második világháború kitörése előtt foglalta el helyét a pápai trónon. Az ő felügyelete alatt Európa és a világ beleveszett a történelem legnagyobb konfliktusába, amely minden korábbit felülmúló bűnökkel és kegyetlenségekkel járt. - A pápát hallgatással, gyávasággal, sőt a nácikkal való szimpátiával vádolták. Kritikusai szerint lemondott erkölcsi kötelességéről, és csendben állt, amikor milliókat vittek a sírba. Tettei lehetővé tették, hogy a nácik megússzák a holokausztot, és ő úgy döntött, hogy nem használja hatalmát, hogy megmentse azokat, akiknek szükségük lett volna rá. - De XII. Piusnak sok védelmezője van, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy ő volt az üldözöttek olyan szilárd védelmezője, amilyen csak lehetett. A látszólag semleges homlokzat mögött azt állítják, hogy a pápa mindenkinél többet tett az európai zsidók megmentéséért, és hogy túlélők százezrei köszönhetik életüket az ő tetteinek. - Ma az Egy nap a történelemben megpróbáljuk kideríteni az igazságot. Hitler pápája volt-e XII. Pius? Vagy valóban ő volt a nácik egyik legfélelmetesebb ellenfele? - Eugenio Pacelli - XII. Pius történetét még a pápaságra való felemelkedése előtt kell kezdenünk. - Igazi neve Eugenio Pacelli volt, és hosszú karriert futott be az egyházban, mint diplomata. 1917 és 1929 között pápai nunciusként, azaz nagykövetként szolgált Németországban, ahol saját szemével látta a nácik felemelkedését. Pacelli Münchenben volt Hitler 1923-as sikertelen sörcsarnok-puccsának idején, és kollégáinak írt leveleiben bírálta őket erőszakos módszereik és szélsőséges nézeteik miatt. Pacellinek nem volt oka arra számítani, hogy mivé válnak. - 1929-ben visszahívták Rómába, hogy XI. Pius pápa államtitkáraként tevékenykedjen. Ebben a szerepkörben Pacelli a Vatikán második legbefolyásosabb embere volt. Figyelemmel kísérte a nácik felemelkedését, és nem veszítette el velük szembeni szkepticizmusát. 1933. április 4-én, alig néhány héttel Hitler hatalomra kerülése után, Pacelli levelet írt a berlini pápai nunciusnak, Cesare Orsenigónak, hogy - idézem - „kérje közbenjárását a németországi antiszemita túlkapások veszélye ellen”. Ő volt az egyik első, ha nem a legelső külföldi diplomata, aki ilyen beavatkozást tett a náci antiszemitizmus ellen. - Nem sokkal később Pacelli volt az, aki az 1933-as konkordátumról tárgyalt Németország és a Vatikán között. A konkordátumok a vatikáni diplomácia szokásos darabjai voltak - 1919 és 1933 között 38-at írtak alá különböző országokkal -, és ez semmiképpen sem volt különleges szövetség vagy a különleges kegy jelképe, ahogyan azt a kritikusok állították. A konkordátumban Hitler megígérte, hogy nem üldözi az egyházat, és engedélyezte szervezeteinek működését, de cserébe az egyház nem avatkozik bele a politikai ügyekbe. Természetesen Hitler azonnal megszegte ígéreteit, betiltotta a katolikus ifjúsági csoportokat, bíróság elé állította a hangadó papokat, és megvonta a katolikus magániskolák támogatását. 1934-ben, a hosszú kések éjszakáján az SS tisztogatása során számos vezető német katolikust kiirtottak. - A Vatikán magánemberként tiltakozott ezek ellen a bűncselekmények ellen, de nyíltan nem ítélte el a rendszert. Ez gyakran zavarónak tűnik az emberek számára, de a Vatikán már régóta ki volt esküdve a politikai ügyekből. Ez már nem a középkor volt. Sem a Vatikán, sem Európa más nemzetei nem hitték, hogy a pápának joga van politikai eseményekben állást foglalni. Ott volt még Németország 30 millió katolikusának kérdése, akiket célba vehettek volna, ha a pápa ellenséggé teszi a nácikat, míg a nácikkal szimpatizáló katolikusok elszakadhattak volna a Vatikántól, ha választaniuk kellett volna. Az is nyilvánvaló tény volt, hogy a Vatikán Róma szívében, Mussolini fasiszta Olaszországának erői által körülvett területen feküdt. A történelem hosszú listát kínált azon pápákról, akiket ellenségeik eltávolítottak vagy megöltek. - Fedezze fel az igazságot XII. Pius pápáról és Adolf Hitlerről ezekből a vatikáni dokumentumokból. Ismerje meg a katolikus egyház és a náci Németország kapcsolatát a II. világháború alatt.